2014. január 7., kedd

Visszhang

Ezeknek írjak? Ezeknek?
Árbocrúdon a keresztnek
is mondhattam volna. Végiggondoltad?

Magamnak írjak? Magamnak?
Remegjek, várjak, hogy a szavak ma is (örök) életre
harapnak? Én nem koldulok.

Magamról írjak? Magamról?
Dzsungel mélyéről harang szól.
Lehet, hogy tam-tam.

Miről írjak? A szerelemről? Szerelemről?
Otthon pandur, máshol rendőr, senkit se olvas,
még kinyomozná. Mivé is lennék?

Kivé lehetnék? Rég halott költő?
Vagy mint használt bakelit lemezről szóló- savanyú
a szőlő- élő. Szegény. Kinek hiányzik?

És ha leírnám, milyen lehetne? Képekkel terhes?
Micimackó Bagolynál áll mos’,
Álmos. Jaj, ne viccelj már.

Mégis!
A szavakért írok. A szavakért.
Megannyi nem kívánt gyerekért.
Ordítanak, követelnek, sírnak, élni akarnak.
Élni akarnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése