nem úgy együgyűen, világnemlátón,
vagy éppen céltudatos világmegváltón,
de úgy, mint mikor nyugodtan nézzük a cseppeket,
és megértjük, hogy egy meg egy
az lehet zivatar,
mindent elsöprő,
vagy marad egy csók egy száll virágnak,
tán egy póknak a hálóban kis tükör,
megrezzen, darabokra tör
ik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése