ma az ágak, de különben kutyacsend van,
feneketlen üvegeknek hol az alja, aki látja, földre vesse,
bekötözze puha gyolccsal, szilánkerdők, repedések
kövesednek húson-bőrön, csak a pépen simulhatnak el a ráncok,
maradékok, koravének esőlátó szemetekkel mutassátok,
hol a kanna, hol az élet, ki öntözné, öle nyílna,
lila zápor, gyere gyorsan, fut az erdő, futok én is,
szomjúságuk, hátramaradt sikolyillat elcsituljon
izomverte öleinkben, viszonzásul felemeljen, betakarjon,
görcsös ággal vigasztaljon, levélágyról lezuhantam,
madár lennék, ne is féljek, ne is lássam,
hogy az ágak honnan nőnek, húsainkból,
legyen tűz ma, nekem álom, neked faggyú
csorog le a sima arcon, eltakaró, felkavaró, iszonyat csak,
gyere sírjunk, gyere táncolj,
puszta minden, angyal szárnnyal betakarva,
pici birkák iramodnak, végtelenbe egyre tűnnek,
szétguruló emberkönnyek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése